Elhatároztam, hogy vadast fogok csinálni.

Hozzátenném, soha életemben nem ettem még vadast, csinálni meg pláne nem csináltam. De hát életem párja arra kért, csináljak egy jó vadast.

Nem tudom, hogy jó lesz-e, mert ott kezdődik, itt nincs fehérrépa. Nincs. Van sárga, világos sárga, de fehér nincs. Nem tudom milyen lesz, de megcsinálom anélkül.

Beszereztem a karajt, a vörösbort, a babérlevelet, a sárgarépát, a mustárt, a recept szerinti kell tejföl is meg még egy csomó minden, ami azért akad itthon.

Az első kisebb akadály a babérlevél volt. Mert hogy lövésem nem volt, hogy hívják franciául, a nagy Leclercben meg nincs térerő. Hát igen, ez a térerő probléma is megér majd egy bejegyzést. Azt szoktam mondani, ha Franciaország a technikailag fejlett nyugathoz tartozik, akkor Magyarország nyilvánvalóan a Holdon van az űrkorszakban. De ez most nem fontos, bár elég bosszantó tud lenni, amikor lépsz kettőt és volt, nincs térerőd.

Szóval, ott bolyongok a boltban, babérlevelet keresve, aminek nem tudom a francia nevét és éppen nincs internet kapcsolata a mobilomnak, tehát szótár kilőve, így az eladót sem tudom megkérdezni. Sebaj! Még csak este hat óra van, a bolt fél kilencig nyitva, két és fél óra alatt csak megtalálom. Kertészeten, vegyi osztályon, fagyasztóban nem keresem, de bárhol másutt lehet. Most biztos azt mondjátok, buta liba, hát a fűszerek között keresd! Jah, persze! Mert nekem, meg nektek ez így logikus, de a franciáknak nem. A citromlevet például a halaknál tartják, az uborka konzervet meg a fűszereknél, nem a többi konzerv mellett, hogy csak két számomra furcsa tárolási helyet említsek.

Így tehát, sac per kábé, maradt még háromezer négyzetméter, amit át kell kutatnom. Akkor kezdjük a fűszerekkel. Itt ugye nincsenek azok a papír tasakos fűszerkék mint otthon, legalábbis én még nem találtam. Vannak viszont hengerek. Kis henger, nagy henger, drágább, olcsóbb. Rémlett, hogy az egyik családnál, ahol dolgozom, én ezt láttam már. Hogy is nézett ki? Műanyag tasakban volt, igen! Ez az! Keressünk műanyag tasakos fűszereket. Na de itt csak hengerek vannak. Hmm... Hol lehet? Talán a húsoknál? Már éppen elindulok a húsok felé, amikor felnézek a hengerek fölé... És igen! Ott vigyorog a műanyag tasakban. Oké, babérlevél pipa!

Keressünk vörösbort! 

Igen, ez egy másik jó buli, a bor vagy pezsgő vásárlás. Nem vagyok francia és borszakértő sem, viszont emlékszem, Stahl Judit egyik írásában olvastam, az olcsó vörös bor főzéshez tökéletes. Oké, keressünk olcsó vörös bort! Odamegyek borokhoz. Potom kétszáz négyzetméter... Nézem az árakat. 20-30-40-50-70 euró. Anyám! 20 euróért két kiló húst veszek! 70 euróért már szekrényt... Lehet kihagyom a vörösbort... Szlalomozok a sorok között és végül ráakadok a számomra is olcsó kategóriára, a 2-3 eurós borokra. Szuper, de melyik legyen? Egyiket sem ismerem. Még csak a nevük sem ismerős.

Meglátom az egyiken, hogy MERLOT.

Óóóóó! Ilyet otthon is láttam már! 2 euró és 34 cent, tökéletes. Megveszem és megfőzöm.

Hát most itt tartok a vadas projekttel. Megyek, bepácolom a húst....